Szinte mindannyiunkkal legalább egyszer előfordult már, hogy hirtelen elvesztettük az állásunkat, és valószínűleg az ezzel járó érzések, a kilátástalanság, bizonytalanság, aggodalom (érzése) is ismerősen hatnak legtöbbünk számára. Hogyan küzdhetjük le mégis negatív gondolatainkat, és használhatjuk ki a helyzetben rejlő lehetőségeket? Erre keressük a választ cikkünkben.
Egy állás elvesztésének vagy felmondásának számos kiváltó oka lehet: jó esetben egy kecsegtetőbb ajánlat, de legtöbbször mégis a létszámleépítés, emberi összeférhetetlenség, vagy a munkahely megszűnése áll a nagy változások hátterében. Próbáljunk meg valóban változásként, nem pedig veszteségként tekinteni erre a fordulatra, és a történések pozitív oldalát megragadni: közhely, de mégis minden vég egy új kezdetet jelent - és csak rajtunk múlik, hogy jó vagy rossz dolgok kezdetét.
A munkaviszony megszűnését követően természetesen az első gondolatunk, hogy új állás után nézzünk, de érdemes felkészülni arra is, ha esetleg hónapokon keresztül otthon kell maradnunk. Ez anyagilag, szellemileg is megterhelő időszak lehet, de néhány egyszerű elvet szem előtt tartva magunk és családunk számára is megkönnyíthetjük a tétlen hetek átvészelését.
Takarékoskodás
A munkanélküliség anyagi próbatétele mindannyiunk számára az első és legrémisztőbb gondolat, ami állásunk elvesztésekor felötlik bennünk. Hogyan oszthatjuk be tartalékainkat, amikor még abban sem vagyunk biztosak, hogy hány hétre, hónapra kell beosztanunk?
Az első és legkézenfekvőbb szabály, hogy vágjunk le minden felesleges kiadást. Hogyan lehetséges ez? Ha eddig még nem tettük, vezessünk részletes táblázatot kiadásainkról, tételesen könyvelve az élelmiszerre, ruházkodásra, szórakozásra stb. költött összegeket. Nem csak táblázatban, a telefonunkra letöltött mobilappban is vezethetjük kiadásainkat - ez jelentősen megkönnyíti a könyvelést és a kimutatások készítését is. A hét vagy a hónap végén pontosan látni fogjuk, mire mennyit költöttünk, mi az, amiből még faragni lehetne, és hány forintba kerül családunk számára maga a létfenntartás - vagyis az étkezés, lakhatás, közlekedés. A legtöbb háztartásban ez sosincs pontosan számszerűsítve, így előre tervezni is jóval nehezebben tudják a kiadásokat.
Ne járjunk gyakran boltba! A tavaszi karantén ideje alatt nagyon sokan számoltak be arról, hogy az előre megtervezett nagybevásárlásoknak hála napi kiadásaik jelentősen csökkentek - hiszen nem impulzusból, hanem szükségből szerezték be az egy-két hétre elegendő élelmiszert és háztartási cikkeket. Banálisan hangozhat, de ha spórolni szeretnénk, kerüljük a boltokat; tervezzük meg legalább előre a heti étkezéseket, és csak az ahhoz szükséges dolgokat tárazzuk be a nagybevásárlás alkalmával.
Pihentető elfoglaltságok
Álláskeresőként otthon ülni és az internetet böngészni munkalehetőség után kétségkívül fontos tevékenység, ám ez az állapot, ha hosszan tart, könnyen idézheti elő depresszió, kilátástalanság, haszontalanság érzését. Ne engedjünk a negatív gondolatoknak: tekintsünk úgy erre az időszakra, mint egy megérdemelt lélegzetvételre, és szánjunk időt azokra a dolgokra, amiket már régóta halogatunk - például tanulás, sportolás, családi programok szervezése, egy jó könyv kiolvasása. A kikapcsolódásra szánt időt a testünk, lelkünk is meghálálja: könnyebben birkózunk meg a munkanélküliség okozta stresszel, egy állásinterjú esetleges kudarcával, vagy a környezetünkben fellépő feszültségekkel. Könnyebb ebben az időszakban új dolgokba fogni, mint bármikor máskor: a nagy változások elősegítik, hogy meghozzunk kisebb, régóta fontolgatott döntéseket is.
Készségfejlesztés
Nem csak az idő ér pénzt - a tudás is. Ha a munkanélküliség “holtidejét” önmagunk és szakmai készségeink fejlesztésére fordítjuk - például nyelvtanulásra, egy kiegészítő tanfolyam elvégézésére, szakmai továbbképzésre -, új utakat nyithatunk meg a jövőnk felé. Nem csak képzettebbé, magabiztosabbá is válunk a megszerzett tudástól, és esetleg olyan pozíciókat pályázunk meg, amelyekhez korábban nem éreztük magunkat elég kompetensnek. Ez segít abban is, hogy munkaviszonyunk megszűnését ne veszteségként éljük meg, hanem lehetőségként, hogy szintet lépjünk karrierünkben - esetleg felfedezzünk olyan új területeket, szakmaágakat is, melyekhez korábban nem volt meg a kellő időnk, bátorságunk.
EgerAllas.hu / L.R.